A városi zaj elleni küzdelem története a római időkre nyúlik vissza. Annak idején Julius Caesar dekrétumot adott ki, mely előírta, hogy vásár- és ünnepnapokon az utcákon csak gyalog szabad közlekedni. Claudius császár pedig mindenféle kerekeken guruló járművet kitiltott Rómából.
Később a középkori városokban külön törvényeket hoztak a csendháborítók ellen. Legtöbbször harang alá ültették őket, és húzták a harangot.
Akusztikus zaj
Az emberi környezetben gyakorlatilag állandóan jelenlevő - nemkívánatos - hangjelenségek összessége. Állandó zajban élünk: gyakorlatilag a hangsík egyharmad részét a környezet zaja foglalja le. Életünk tipikus környezeteihez (forgalmas utcák, lakószobák stb.) tipikus zajok tartoznak.
A hangátviteli berendezésekben (mikrofon, hangerősítő stb.) is keletkezik a hangszórón keresztül megnyilvánuló akusztikus zaj. Az ilyen önzaj nagyságát dB-ben (decibel) (régebben neper-ben) szokták megadni a maximális hasznos kimenő szinthez viszonyítva. Szubjektív hatása erősen frekvenciafüggő, ezért - fonban való megadása is szokásos (Fletcher-görbék). Általában a környezetben fellépő akusztikus zaj, valamint a hangátviteli berendezésben keletkező önzaj nagysága szabja meg a hangátvitelben elérhető dinamikát.
Hallószervi hatások
A hallószervi hatások magában a hallás szervében okoznak károsodást, mely akkor következik be, ha valaki tartósan ki van téve magas zajszintnek, esetleg egy akusztikus trauma (például egy robbanás vagy hangos koncert) okozhat azonnali halláskárosodást, átmeneti süketséget, vagy fülcsengést (tinnitusz).
A nagy intenzitású zajt úgy definiáljuk, mint olyan akusztikus zaj, amely halláskárosodást okozhat. Általánosan elfogadott tény, hogy a 85 dBa szint alatti hangoknak nincs hallószervi hatása, de vannak arra utaló jelek, hogy hosszú távon az alacsonyabb zajszintek is okozhatnak hallószervi problémákat. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a biztonságos zajszint valahol 70 dBa körül húzható meg.
Napjaink legtöbb PC-je 35 és 50 dBa közötti zajszintet produkál, és tudomásunk szerint nincs olyan PC vagy más IT eszköz, amely közel kerülne a biztonsági határértékhez. Ezért kijelenthetjük, hogy nincs ismert hallószervi hatása ezen gépek használatának, még hosszú távon nézve sem.
Nem hallószervi hatások
A nem hallószervi hatások elsősorban agyi szinten fejthetik ki hatásukat, majd másodsorban az agyi reakciókra reagálva, közvetett módon léphetnek fel negatív reakciók az emberi testben. Mivel a zaj a definíció szerint nem kívánatos hang, ezért minden nulla dBa feletti felesleges hangot zajnak tekintünk, legyen az akármilyen halk.